Néhány jellemző adat és szabály:
- országgyűlési (és EP) választáson csak párt állíthat listát (ez mindig is így volt, ezért VICC az, hogy bármely egyesülettel épp MOST toltak volna ki!)
- a listaállításhoz (jelenleg) legalább 27 egyéni képviselőt kell a 106 lehetségesből indítani (legalább 9 megyéből + a fővárosból)
- a listán szereplőknek országosan 93 parlamenti hely kiadó (közülük kedvezményesen a nemzetiségieknek kb. 3 juthat)
- az a(z önálló) lista kaphat mandátumokat, amelyre adott szavazatok száma eléri az összes listás szavazat 5 %-át (ez a szám tehát részvétel függő: 75%-nál pl. 300e, 60%-nál 240e és +25e, ha még 500e külföldi is beszavazna)
- a listás szavazatok számához hozzáadódik az egyéniben vesztes jelöltek által kapott "töredék" szavazatok száma is. (egy párt önálló listájához csak a saját pártnevén szereplő jelölt szavazatai adódnak, ugyanígy: közös listákhoz csak az ugyanolyan párt-hátterű közös jelölteké)
A fentiekből adódó következmények:
- ha egy "mozgalom" képes jogilag listát állítani, akkor az bizony előtte hivatalosan úgy nyilatkozott (a bíróságnak), hogy "a párttörvény hatálya alá tartozó"-nak tekinti magát...
Én megértem, hogy néhány szervezet nem akar "hagyományos" párt lenni, csak "kényszerből" lépi meg ezt. Ám az is tény, hogy néhány különleges párt pedig ELVBŐL nem kíván "hagyományos" párt lenni (pl. a Kalózpárt!:) - ez különösen azoknál érdekes, akik benne lennének egy olyan egyeztetett jelöltállításban, amely eredményeképp körzetenként CSAK EGY jelölt indulna (lásd előző poszt!) Ekkor ugyanis KÉT megoldás lehetséges:
- A. minden (max. 4*) ellenzéki lista külön 27 körzetben állít saját egyéni jelöltet, aki mellett NEM indul más ellenzéki ellenjelölt, így mind a 2-3-4 párt (-szövetség) azt az egy jelöltet támogatja. A megoldás nehézsége, hogy 3 párt esetén a legerősebbnek be kell érnie a körzetek felével (4-nél meg már csak a negyedével?!)
- B. a legerősebb párt kivételével a többiek CSAK ugyanabban a 27 (leginkább kormánypárti) körzetben állítanak (tehát eleve esélytelen) jelölteket - ezzel jóval több önálló lista is felállítható, hiszen körzetenként csak 1000 ajánlás kell hozzá - az összes többi (=106-27) körzetben pedig a legerősebb párt jelöltjét támogatják együttesen. - egy párt 2M szavazattal (5M-s részvételnél) kb. 26-36 listás mandátumot kaphat, a kompenzációs elem miatt a több egyénit (akár csak pár szavazatattal!) elnyerőé lesz a kevesebb listás hely - annál a riválisánál, amelyik egyébként szintén 2M listás szavazatot kapna. Tehát a listáról kb. ennyi a "biztos bejutó" helyek száma. A sorrend azonban utólag változtatható, csak új nevekkel nem bővíthető a lista.
- az 5%-os küszöb nem csak 5%-ot képes kirekeszteni a parlamentből, hanem akár többször 4,9%-ot is!
Ennek ellenére a tényleges eredmények egész mást mutatnak**. Vagyis a két utolsó választáson összesen is csak 4% alatt(!) kaptak listás szavazatot azok a pártok, amelyek végül kívül rekedtek.
Az igazi "ciki" az, hogy a rájuk eső helyeket nem csak egyszerűen nem kaphatják meg ezek a pártok, hanem azokat a mandátumokat még szét is osztják a bejutók között "prémium" gyanánt - pedig ezek a szavazók egyáltalán nem azokra a pártokra voksoltak! - mivel egy párt önálló listájához csak a saját pártnevén szereplő jelölt szavazatai adódnak, ez nagyban komplikálja az "egy körzet egy jelölt" közös stratégiát, mert nem lehet olyan, hogy "közös jelölt", csak konkrétan egy olyan párté, amely mellé a "szövetségesei" nem állítanak saját jelölteket...
(-vagy lehetne egy közös "választási párt" és annak jelöltjei, ami összességében eredményesebb, viszont az eredménynek a közrehetással arányos elosztása cseppet sem egyszerű.)
* 4x27=108, tehát itt két "közös" - leginkább bukásra esélyes - körzet használatával is számolok.
** Kimaradtak listás szavazatai összesen: 2002-ben: 11,29/10, 2006-ban: 3,21/11, 2010-ben: 3,83/6 %/db.
