HTML

Külsőház

Mivel mi nem vagyunk bent a "Tisztelt Ház"-ban, tehát nem lehetünk sem Felsőház, sem Alsóház. Mi tehát a Külsőház tagjai vagyunk... Házon kívűl, és néha bizony magunkon kívül is - leginkább attól, ami a T. Ház-on belül folyik. Odabent csak "lehet" más a politika, idekint viszont már most is más... Csak akarni kell és csinálni - mert itt virtuálisan az egész ország egy nagy gyűlés, és (visszahívható) képviselő benne minden férfi és nő. Ez itt a "likvid demokrácia" folyama.

Friss topikok

  • tibapó: Te pihent agyú, te! :) (2019.04.07. 17:42) Likvid demokrácia
  • Bognár Attila: @Bognár Attila: - vegyük észre, hogy a "küszöb" teljes eltörlése esetén is megmaradna egy "techni... (2017.10.06. 20:40) A "kettős választás" koncepciójának értékelése
  • tibapó: Hát rajta, cizelláld! És rövidítsd! Néhol nehezen követhető, nehézkes. Ami a legszimpatikusabb: ... (2017.10.04. 09:16) Előválasztás
  • giat: A politika a pártok játéka? Éljünk beleszólási- és szavazati jogunkkal a mindennapokban is! Elhi... (2015.02.25. 17:38) Foglaljuk össze... 3.
  • Bognár Attila: @Takács Gyula: "[107. lista] - A normál működés során majd hogyan aránylik egymáshoz az összes egy... (2013.03.17. 01:25) Külsőházi előválasztás

Előválasztás

2016.05.26. 10:43 Bognár Attila

Az előválasztás eredetileg a 2014-től elvett 1. fordulót lett volna hivatott pótolni - mint a jelenlegi egyetlen forduló előtti “nulladik” forduló.

Az persze csak mese, hogy “az összefogási kényszert (tehát azt, hogy a kormánypárt(ok) jelöltjeivel szemben körzetenként csak egy ellenzéki indulónak van valós esélye a győzelemre) az új választási rendszer hozta (volna) létre”. Csak emlékeznünk kellene arra (ami nem volt azért még olyan túl régen!), hogy az előző választási rendszerben a második fordulóba továbbjutott három jelölt közül az egyik szinte mindig visszalépett (merő "összefogási kényszerből"!), hogy ezzel növelje a másik kettő jelölt közül a vele “rokon” (de legalábbis szövetséges) politikai erő emberének az esélyét a győzelemre a “közös ellenség” fölött...
2014. viszont elég jó megmutatta, hogy a szimpla “összefogás” nem elég a győzelemhez. Leginkább azért nem, mert az egyes résztvevők által külön külön elérhető szavazatok nem adódnak össze mechanikusan! (mellesleg a nagymértékű pártutálat miatt még úgy is elégtelen lett volna)
  • a baloldal széttagoltságának oka leginkább az MSZP-vel, mint "gyüjtőpárttal" való elégedetlenség - emiatt jött létre több új, "kritikus" formáció - ezért aztán különösen hiteltelen, amikor a “kritikus” összefog a “kritizálttal” - anélkül persze, hogy az a kritika hatására eléggé javulna...
    (ez a logikai bukfenc ugyanígy eredménytelenné tette a hajdani - és egyszeri! - MIÉP-Jobbik “technikai összefogást” is 2006-ban)
  • 2013-ban a pártokkal elégedetlen baloldali választói tömegek a Milla és a Szoli(daritás) keretében mozgolódtak, ám Bajnai október 23-ai beszéde alaposan lehűtötte a reményeiket, hogy az MSZP helyett volna szerepük, nem pedig csupán mellette (sőt vele "összefogva"!)

Reménykedő baloldaliak, csalódott jobboldaliak, politikailag elárvult szabadelvűek és hatni akaró zöldek összefogását kell megteremtenünk. És azokét is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak maguknak pártot választani.

Ebben a szövetségben szükség lesz demokratikus pártokra és politikusokra, mert tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a rezsimet csak politikai eszközökkel lehet leváltani

2014. kudarca nyomán a pártokban fölmerült a politikai “innováció” szükségessége (jobb híján:) így többen fölvetették az előválasztás ötletét is.
Jómagam elmentem a Republikon Intézet több, ezt a témát átbeszélő rendezvényére is, melyeken a pártok képviselői is megszólaltak. Ezekből az jött le nekem, hogy szerintük - és számukra! - az előválasztásnak több a hátránya, mint az előnye, így (akármennyire is szeretnének valami "csodafegyverrel" kirukkolni) mégsem fognak ebbe belevágni.
Előnyei (a pártok számára) Hátrányai (szintén nekik)
  • A nyerésre esélyes (netán civil - lásd Veszprém:) jelöltek megtalálása
  • nagyobb hírverés az "ellenséges médiában"
  • a "részvétel" lehetősége ((náluk valójában csak az illúziója!!!)) a választók számára - ezzel több szavazó megnyerése
  • A közülük beszavazott (független!) képviselők "kezelhetetlensége" (pl. frakciófegyelem hiánya!)
  • többségi szavazás esetén "úgyis" mindenütt az MSZP jelölhetne... (akikre viszont utána pont nem elegen szavaznának "át" mások szavazói)
  • a listaállításhoz 27 körzetben kell "egyéni" párt jelöltet állítani!!! (külön a külön listákhoz, közösen egy közös listához)
.

Az eddigieket összegezve:

  1. a régi/új választási szisztéma alaptétele, hogy az egyéni körzetekben (EVK) csak egy kihívónak lehet esélye a győzelemre
  2. 2014. megmutatta, hogy ezt az egy-egy jelöltet egy teljes “összefogás” sem képes kiállítani - szimpla háttéralkuk útján... (-mivel azzal ugye nem jár automatikusan együtt a választók tényleges “átszavazási hajlandósága”!)
  3. egy előválasztáson a “többségi szavazás” alkalmazása csupán az “erősebb kutyának” kedvezne - ám nem hozná helyzetbe a kisebb pártokat, pláne nem független, civil indulókat!
  4. további komoly akadálya az ellenzéki győzelemnek a hiteltelen pártokból való kiábrándultság - amely pártok/politikusaik azután az egész összefogást is képesek hitelteleníteni a részvételükkel. Ez a fő oka annak, hogy az “összefogás” mégsem rendelkezik kellő számú szavazattal - a jelentős mértékű kormányváltó hangulat ellenére! (- a civilek viszont jóval kevésbé szervezettek, mint a pártok)
Részben ide tartozik még a “demokratikus választás” általános  jellemzője, hogy a szavazás állása (a részeredmény) nem követhető menet közben, ami gátolja a valós választói akarat megnyilvánulását...
Egy jó példa erre az, amikor a 2010-es választáson az emberek "annyira" le akarták váltani az MSZP-s kormányt, hogy az ehhez éppen elégségesnél jóval többen szavaztak a kormányváltásra - amivel úgy "adtak 2/3-ot" a váltópárt(ok)nak, hogy az viszont egyáltalán nem állt a szándékukban!
.
A fentiekből levont következtetéseim:
  1. az előválasztást a civileknek maguknak kell megszervezniük, hogy sikeresen kiválaszthassák maguknak azt a valóban esélyes EGY közös jelöltet.
  2. egy sikeres előválasztásnak 3 fontos tényezője van:
    1. - a szavazók (bárki lehessen, minél többen, annál hitelesebb!)
    2. - a jelöltek személye / és programjuk (bárki megméretkezhessen!)
    3. - a módszer (Condorcet-Schulze rendszerű preferenciális e-voks legyen!)
  3. minden jelölt hozza (regisztráltatja) a saját szavazóit - minden szavazó keresztbe minősít minden jelöltet... (tetszési sorrendbe, nyilván a sajátját első helyre, de közvetlenül utána azokat, amelyekre még hajlandó átszavazni) - a szoftver a megfelelő algoritmussal összegezve kiválasztja közülük a “legkevésbé elutasított” jelöltet, akire tehát élesben a legtöbben fognak szavazni
  4. a szavazás többször is megismételhető, közben a kevésbé esélyesnek bizonyult jelöltek visszaléphetnek (DE az "ő szavazóik" továbbra is minősíthetik a versenyben maradt jelölteket!), akár újabbak is jöhetnek - a választók eközben megismerik egymás választását is, ezáltal a majdani éles választásunk nem lesz “zsákbamacska”!
  5. Külön szavazási kérdés szólhat a második (a listás!) szavazatunk esélyeseiről (itt már több “nyertes” is lehet - amely pártok az eredmény szerint önállóan is átléphetik majd az 5%-os küszöböt! - ez is átalakulhat, és rögzülhet - több fordulón keresztül lecsengő hullámzással)
Egy ilyen előválasztás elsődleges “haszna” nekünk, választóknak az, hogy 1-106 EVK-ban (túlnyomóan) nem fideszes jelölt fog győzni az éles választáson... (és ez bizony máshogy egyszerűen nem sikerülhet!)
Amit én várok még ettől az egésztől (az előbbin túl):
  • minél több független, civil jelölt bejutását az új parlamentbe!
    Ezzel tudnánk ugyanis megvalósítani a “civil kontroll”-t a következő - bármilyen színű! - kormány fölött, egyben a hatalommegosztáselvénekgyakorlati megvalósítását is, ahol a kormányt a relatív (tehát egymáshoz képesti!) többségű pártok adják, a törvényhozás abszolút (tehát a döntésekhez szükséges!) többsége viszont csak ezen (elkötelezett!) civil képviselők esetenkénti meggyőzésével érhető el a számukra!
  • továbbá listán minél több "új" kispárt (de már 1-2 is nagy szó lenne!*;) bejutását azáltal, hogy a választóik láthatják a konkrét (több forduló során "beérett"!) előválasztási szereplésükből, hogy biztosan nem fog "elveszni" a rájuk adott szavazatuk! Na és persze ennyivel is kevesebb régi pártképviselőt, mivel egy 5% fölötti eredmény helyből 4-5 mandátumot ad... (2014, LMP: 5,34% -> 5 hely)
Egy másik mese a “kormányozhatóság”-ra való hivatkozással korlátozni a demokrácia teljességét... (pl. a mandátumarány eltérítése a szavazatok arányától, no meg az 5 %-os bejutási küszöb - de ilyen a törvénytelenül létező “frakciófegyelem” is!)
Erre én azt mondom:
“Tessenek jól kormányozni, és akkor (jól) kormányozható lesz az ország!"

 Írok még egy gyakorlati példát az átszavazásról...

 2014-ben EVK-t 14.798 és 28.327 szélső érték közötti szavazatszámmal nyertek (a 2. helyezett ebben a két körzetben 14.560 és 16.290 voksot kapott).
Legyen a példában szép kerek szám :O 25.000 a kormánypárt(ok)ra, 20.000 az ellenzéki pártok “közös jelöltjére” és (szerényen:) 10.000 a civil (+kispárti) jelöltekre összesen. A helyzetet értelem szerűen az a dönti el, hogy a 20.000-ből
menyien lennének hajlandóak (a “magasabb” cél érdekében) egy “alternatív” civil jelöltet támogatni (lásd Veszprém!:) - és viszont: a mi 10.000 “bizonytalan” (leginkább az eddigi pártoktól hányó!) szavazónkból hányat lehetne mégis rávenni a pártok jelöltjének támogatására?! ((- de a palacsintás példából tudhatjuk, hogy ha “hányat?”, akkor inkább nem kérünk belőle egyet sem...;))
A két változat közül nyilvánvalóan a NAGYOBB együttes szavazatot (tehát gykv. a saját+átszavazó számát) eredményező változat lesz a NYERŐ!
Ez a “hajlandóság” jelenleg még a közvélemény kutatók számára is “lutri” (köszönhetően elsősorban a KIS mintájuknak - bármennyire is "reprezentatív" - valamint a megkérdezettek érthető őszintétlenségének is!), ám az előválasztás ezt igen szépen kimutatná** - oda, vissza. :)
(és ha ezt neaggyisten a pártok jelöltje nyerné meg a körzetemben - a VÁLASZTÓK döntése szerint! - akkor arra szavaznék még jómagam is... legföljebb vennék be előtte pár szem Dedalont)

 

 

* ez a félelem - a médiák és a "parlamenti" pártok által is sulykolva - azt eredményezi, hogy a "tudatos választók" tömegesen szavaznak valamely esélyes(-nek mért) pártra a valódi kedvencük helyett...
A "tudatosabb" választók meg a nemszavazók tömegét növelik (ezáltal viszont kimutathatatlanul összemosódva a közömbös masszával!), és csupán a "legtudatosabbak" szavaznak a kedvencükre - az esélytelensége biztos tudatával (de legalább külön mérhetően!):
2010-ben a kimaradt 6 párt egyben még 3,83%-ot ért el, 2014-ben (a könnyített listaállítással és "pénzjutalommal" felszaporított) 14(!) küszöb alatti párt
összesen(!) is csupán 3,57%-ot kapott listán... (5.172.222 és 5.047.363 szavazó mellett, tehát darabszámra még kevesebbet ért az a kisebb %!)

** már amennyiben a pártok hajlandóak lesznek "leereszkedni" egy ilyen választói önszerveződéses előválasztás szintjére, és: 1. megmérettetik rajta a "maguk" közös(en kiizzadott) jelöltjét, 2. regisztrálják rá a saját (listáikon nyilvántartott, médiáikon keresztül mozgósítható) "maradék" szavazóikat, 3. természetesen ezek mellett vállalják az eredmény elfogadását - tehát amelyik jelöltjük veszítene, azt nem indítják majd el a győztes (civil! - esetleg kispárti:) jelölttel szemben! ((a listaállításukhoz kellő 27 jelölt hivatalosan megmaradhat, DE azok helyett a közös (tehát az ő szavazóik által IS támogatható!!!) jelöltünket fogják "reklámozni" minden rendelkezésükre álló módon... (megint csak: amint az Veszprémben bevált!)
Ja, és persze ha a pártok nem jönnek előválasztani, attól még a szavazóik jöhetnek(!!!) - és akkor könnyen lehet, hogy az a példabeli "szerény" 20.000:10.000 arány egyszer csak "szerénytelenül" megfordul... (vajon bevállalnák ezt?! :O )

3 komment

Címkék: részvétel előválasztás

A "kettős választás" koncepciójának értékelése

2016.05.15. 18:36 Bognár Attila

Az elgondolás célja lényegében:

Első körben az FMPP által "antidemokratikussá" tett választási rendszer (legalább a korábbira) visszaállítása, arányos(abb)á tétele, ezután az új szabályok szerinti választás lebonyolítása - minél előbb (tehát nem megvárva a ciklus leteltét!).

Az ötletet még 2011. nyarán vetette föl Karácsony Gergely LMP-s képviselő (azóta PM-es és zuglói polgármester:) (http://nol.hu/belfold/20110712-javaslat_alkotmanykorrekcios_szovetsegre-1132601), amelyben több 2/3-os szabály módosítására szolgáló, kb. 1 hónapos, teljeskörű ellenzéki együttműködést javasolt - tehát az LMP és a JMMP részvételét is szükségesnek tartotta a 2/3 ellenzék általi eléréséhez.
(a Jobbikkal való összefogás sem teljesen hihetetlen: "ott van jó példának Esztergom, ahol már sikerült félretenni az ellenszenvet a város érdekében." - legalábbis a polgármester közös megválasztására, merthogy az egyes képviselői helyek megszerzésére ez már nem vonatkozott!)

Valóban problémásan aránytalan a jelenlegi választási rendszer, amelyben a Fidesz-KdNp 44,87 százalékos szavazataránnyal 2/3 (=67%) parlamenti mandátumhoz juthatott... (ugyanehhez az előző, arányosabb rendszerben 2010-ben még 52,73% kellett nekik - ezért is nem igazán lenne már elég a demokrácia védelméhez egy sima "visszaállítás"!)

FIDESZ-KDNP Párt  2 264 780  44.87 %
MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP Párt  1 290 806  25.57 %
JOBBIK Párt  1 020 476  20.22 %
LMP Párt  269 414  5.34 %


Azonban HA sikerülne ezt a rendszert lebontani egy ALKALMI koalíciónak (ugyancsak 2/3-dal!), az több problémát is felvetne:

  1. a fenti számok tükrében ez - 44-45%-on - csak a Jobbikkal közösen sikerülhetne!
  2. az sem segítene, ha helyettük civileket próbálnának becsábítani a pártok, mert az - pártoknak! - semmiképp sem sikerülhetne elegendő számban, - a különböző civil mozgolódások pedig csupán elenyésző számú választópolgárhoz jutnak el a hátralévő 2 év alatt (pénz és média híján)
  3. a (pártokkal jócskán elégedetlen!!!) civilek bevonása az "arányosítás" jelszavával már csak azért sem sikerülhet, mivel egy teljesen arányos rendszerben már csupán csak pártlistákra lehetne majd szavazniuk, ami "gyakorlatilag" politikai öngyilkosság lenne a részükről...
    Ezt még azzal sem lehetne részükre kompenzálni (a pártoknak!) ha most (még utoljára) az összes egyéni helyet** a helyben ismert civileknek engednék át... (veszprémi módra)
  4. Ugyancsak érdektelenek lesznek a kisebb pártok is, amennyiben nem törlik el teljesen az "5%-os" küszöböt, lehetővé téve, hogy akár 1 képviselőjük is bejuthasson "listáról". (a nagyobb pártok listájára való kooptálásuk szavazatnövelő hatása meg már '14-ben is elégtelennek bizonyult!)
  5. az ezzel megvalósítható - immár tehát arányos :) - választási rendszer miatt jobbára a fenti arányok szerint lesz* majd kormányozható az ország :/
    (különösen akkor, ha a második választásig érintetlenül marad a Fidesz médián belüli túlsúlya!)

De még ha el is érnék a megfelelő számú választót, a szavazatuk megnyerésének egyetlen igazán hatásos módja az lehetne, ha a szimpla választási ígéret helyett bemutathatnák nekik a kész módosító indítványokat - illetve azok emberi nyelvre lefordított kivonatát. (pl. az új választási szabályok lényegét: pontosan hogyan arányosítanának? - eltörölnék a küszöböt? - nem lenne "egyéni" képviselő? - lenne "nyitott lista"? stb.) Enélkül a választókat lényegében (megint) arra kérnék, hogy szavazatukat egy "zsákra" adják, amiből ki tudja milyen "macska" bújik majd elő a választás után :/

Külön probléma, hogy mi történik akkor, ha ez a 2/3 nem is jön össze az erre "szerződőknek"?!
- nyilván illik erre az (egyébként igen valószínű!) esetre - hihetően, még jobb, ha biztosítékokkal együtt! - megígérni valamit... (pl. az így megválasztott, "elégtelen számú" képviselő azonnali lemondását - avagy már az eskü le nem tételét is!)
- aztán majd még illene azt be is tartani - mindegyiküknek!
- ennek "alapproblémája", hogy egyáltalán elhiszik-e nekik ezt a választók előre...

Szóval:
- jócskán vannak problémák az ötlettel, és
- túl sok a bizonytalansági tényező a
- túl kevés eredményhez (="arányosság" - de csak a pártoknak?!)

Egy valamit viszont semmiképpen nem kerülhetnek ki a "kettős választás" ötletével választást nyerni szándékozók:
- az "egyéni" jelöltjeik ELŐ-választáson való megmérettetését (ezzel a programmal!)!
HA azon kellő számban (=100!) szerzik meg a közös jelöltséget, akkor van esély a koncepció megvalósítására
- ellenkező esetben már le is mondhatnak róla, és a mozgalmuk onnantól szintén támogathatja a nyertes jelölteket (akik megválasztásában ugyebár ők maguk is részt vettek: - az összes induló rangsorolásával!:)

Megjegyzem, hogy ezen az előválasztáson mindenképpen elindítunk 106 független egyéni jelöltet (+egy pártlistát is) a LIKVID DEMOKRÁCIA (avagy Folyamatos Néphatalom) programjával, amely szvsz minden olyan problémás kérdésre jóval megfelelőbb, mint a "kettős választás", miközben semmivel sem nehezebb annál megcsinálni;)

 

* A Fidesz várhatóan "további" 8%-ot veszít, így kb. 36% szavazatot kap. Ennyivel viszont akár abszolút többséget is elérhet, ehhez már csupán az szükséges, hogy az egyéni körzetek többségében semelyik ellenzéki jelölt ne érjen el maga 37%-ot (tehát abból a "maradék" 64%-ból!) Ha ez a 8%-os veszteségük mind az "ellenzéki összefogás"-hoz vándorolna (ahogy nem fog!), azok ezzel együtt is még csak kb. 33%-ig erősödhetnének... Feltétlenül szükséges tehát a szavazói részvétel növelése - ami viszont nekik nem sikerülhet kellő mértékben!

** Attól még, hogy a pártoknak jogilag szükségük van legalább 27 EVK-ban állított jelöltre a listaállításukhoz, ezeket a jelöltjeiket a továbbiakban nem kell "reklámozniuk", csupán a körzet közös, (preferenciális előválasztásokon kiválasztott) civil jelöltjét kell tolniuk 1000-rel, minden lehetséges fórumon - sőt, ugyanott és ugyanakkor mindig felhívni a figyelmet a saját jelöltjük mindössze "technikai" jellegére! :)
/az előző választási törvényben még volt egy olyan szabály is, hogy: (kb.) ha az egyéni jelölt "kiesik" (tehát nem is kerül rá a szavazólapra!), az a listaállítás jogát nem érinti.../

2 komment

Címkék: LMP kettős választás

Foglaljuk össze... 3.

2013.07.18. 23:22 Bognár Attila

Belsőház:

A Belsőház a Külsőház parlamentbe juttatott változata.

A szavazói - azok lehetnek, akik az Átjáróház jelöltjeit a hivatalos ajánló íveken ajánlották.

  • tekintettel arra, hogy a szavazás titkos, ezért nem köthetjük a tagságot a tényleges szavazathoz.
  • mivel a Belsőház hivatalosan nem (csak) ellenzéki, ezért az ide (is) tartozás ilyen "nyílt" megvallása nem számít majd kormányellenes tevékenységnek!

A képviselői - a listára felvehető összes jelöltből lesznek 2-3 hónapos váltásban beküldve a megszerzett listás helyeinkre - ami az 5% átlépésével minimum 3 mandátum.

  • a listánkra felkerült összes képviselőnk egy kibővített frakciót fog képezni, amelyben tehát 4 éven át dolgozhatnak az épp bent lévőkön kívül a már kijöttek és a még majd később bemenők is.
  • az esetlegesen beszavazott egyéni jelöltjeink a frakciónkban, de a Belsőház utasítási rendszerétől "független" képviselőként dolgozhatnak majd a választóik érdekében, a Belsőház szavazási rendszerének támogatásával.

A működése - annyiban tér el a Külsőház-étól, hogy az itteni szavazatok már élesben képviselve lesznek a törvényhozásban

  • a kormánypárti és ellenzéki javaslatok véleményezése arányosan kerül be, tehát ha egy kérdésre az aktív szavazóink 2/3-a voksol igennel, akkor (minden) 3 képviselőnkből 2 nyom igen gombot, 1 pedig nemet.
  • ez látszólag ugyan csökkenti a képviseletünk súlyát, valójában viszont biztosítja a tényleges képviseletet a Belsőház tagságának (akár kérdésenként változó!) kisebbsége számára is - amennyiben elérik a kritikus tömeget, vagyis legalább az "egy képviselőnkre jutó szavazóink többségét"
  • a saját módosító javaslataink benyújtásának mennyiségi feltétele szintén az egy képviselőnkre jutó szavazóink többségének támogatása lesz (pl. 300.000 szavazónk és 3 képviselőnk esetén 50.001 támogató szavazat kell hozzá)


Tehát a legfontosabb jellemzői mégegyszer:

  1. a választóik által közvetlenül utasított képviselők
  2. visszahívhatóság helyett vissza képviselők
  3. a kisebbségi vélemény arányos képviselete
  4. képviselőink nem politikusok, politikusaink nem képviselők


A Belsőház fent vázolt működése különösen akkor lehet hatásos, ha a 2014.-ben alakuló bármilyen oldali (koalíciós) kormánynak legfeljebb 99 képviselői mandátuma lesz a 200 fős törvényhozásban...
Ez jelenthetné ugyanis a "hatalommegosztás" klasszikus elvének tényleges gyakorlati megvalósulását.

2 komment

Foglaljuk össze... 2.

2013.07.02. 08:00 Bognár Attila

Átjáróház:

  • pozitív döntés esetén megkezdjük a választási előkészületeket:
  1. a 106 Egyéni Választókerület (EVK) jelöltjeit "(külső)házi" előválasztáson mérettetjük meg - ugyancsak a likvid feedback program segítségével. Ebbe bárkit javasolhatnak a Külsőház résztvevői, és a javasoltak közül bármennyire szavazhatnak egy 5 fokú szimpátia skálán elhelyezve őket.
  2. ugyancsak előválasztáson dőlhet el, hogy kik kerüljenek fel a listánkra. A szavazóink dönthetnek majd úgy is, hogy a listát részben az EVK-ban általuk már jelöltnek kiválasztott személyekkel töltsük fel. (az már csak egy apró technikai részletkérdés, hogy a listaállítás jogi feltételének hogyan tudunk majd megfelelni)
  3. miután meglesznek a jelölt személyek, az őket ajánló "hivatalos jelölés"-ben való tényleges részvétel lesz a feltétele annak, hogy valaki a leendő képviselőinket "élesben" is irányító szavazónk (tehát a "Belsőház" tagja) lehessen. Aki ezt netán nem vállalja - vagy már csak a jelölés lezárása után regisztrálna közénk -, annak marad a csupán véleményező külsőházi tagság.
  4. a jelölés lezárása után nyilvánosságra fogjuk hozni a Belsőházba jelentkezett szavazóink pontos számát, valamint - a választás előtt utoljára - "közvéleménykutatás" jelleggel megszavaztatjuk a Külsőház tagjait a választási részvételi hajlandóságukról, hogy ennek pontos ismeretében dönthesse el mindenki, hogy ténylegesen szavaz-e majd ránk.
  5. még egy fontos szempont:
    - minden választónk egyéni döntésére bízzuk, hogy a KÉT szavazata közül az EVK képviselőre szólót kire adja le - függetlenül a másik, a listás szavazatától! Kétségtelen tény, hogy az EVK mandátum megszerzésére annak a jelöltnekvan esélye, akivel szemben csak egy jelölt áll, és persze ő annál több szavazatot kap... Azonban az is könnyen belátható, hogy ha MI olyan választókat tudunk aktivizálni tömegével, akik nélkülünk egyáltalán nem is vettek volna részt a voksoláson, akkor az ő mégis csak leadásra kerülő "egyéni" szavazatuk egyáltalán NEM változtatna a fenti "párharc" kimenetelén! Azok esetében viszont, akik nélkülünk is elementek volna - a számukra "kisebbik rossz"-ra szavazni - az ő egyéni szavazatuk már valóban hiányozna a "kormány vs. ellenzék" arányából, ezért adunk a számukra "szabad kezet" ebben, hogy előre kivédjük ezzel az "elcsábításuk" miatti nemtelen vádakat.

- folyt. köv.: "Belsőház"

Szólj hozzá!

Foglaljuk össze... 1.

2013.06.30. 13:33 Bognár Attila

Külsőház:

  • júliustól gyűjtjük a regisztrációkat a Külsőház "Likvid Feedback" (a továbbiakban LF - magyarul: folyamatos visszacsatolás) programjába, és azonnal biztosítjuk számukra a szoftver szabad használatát a TESZT rovatunkban. Bárki lehet meghívott és meghívó, még az is, aki netán maga nem is regisztrál.
    (a Külsőház NYITOTT mindenki számára)
  • felhívjuk a pártok és egyéb politikai céllal bejegyzett szervezetek, továbbá mozgalmak, körök vezetőit, hogy nyissanak itt, a Külsőházban egy hivatalos képviseletet. Ilyen meghívást bármely tagunk is küldhet a kifelejtettek részére.
    (a Külsőház NYITOTT bármely közösség számára)
  • azon felhasználóink, akik (még) nem kívánnak személyesen szavazni, delegálhatják a szavazati jogukat bárkire - tehát nem csak egyénekre, hanem akár ezen kollektív képviseletekre is.
    (a Külsőház "likvid" átmenetet nyújt a képviseletiből a közvetlen demokráciába)
  • szeptembertől kitesszük a LF-be az országgyűlés őszi ülésszaka napirendjére kerülő jogalkotási kérdéseket, amelyekre a regisztrált felhasználóink egyenként szavazhatnak, tehát támogathatják vagy elutasíthatják azokat.
    (a Külsőház NEM csupán csak elutasító azaz ellenzéki lehet)
  • a közösségünk szavazásainak eredményét eljuttatjuk az országgyűlés "független" státuszú képviselőihez, tájékoztató jelleggel.
    (a Külsőház nem kíván együttműködni "parlamenti párttal")
  • a parlamenti javaslatok folyamatos értékelése mellett megkezdhetjük a résztvevőink által beadott saját javaslataikról való belső "közvéleménykutatás" jellegű szavazásainkat is! ((-részemről pl. ezekről: "Feltétel Nélküli Alapjövedelem" és "Számoljuk együtt 2014-ben!":))
    (a Külsőház ezzel egy szélesebb ismertséget ad tagjai elképzeléseinek)
  • amint a Külsőházban résztvevő likvid demokratáink létszáma elér egy kritikus tömeget, szavazni fogunk arról is, hogy nekivágjunk-e egy "éles teszt"-nek?! A választáson való indulás munkaneve: "Átjáróház" (-a Külsőház ból a Belsőházba:)
    (a Külsőház emellett változalanul tovább működhet)

- folyt. köv. külön: "Átjáróház" és "Belsőház"

Szólj hozzá!

Osszuk meg és uralkodjunk...

2013.06.18. 00:32 Bognár Attila

A címbeni mondat többértelmű is lehet, de itt most leginkább a hatalom megosztásáról fogok írni.

A klasszikus hatalommegosztás jelenleg - a "többségi" kormányzású képviseleti ("szimulált") demokráciában - nem működik.

Ha "a végrehajtó hatalom" (kormány) beleütközik egy törvényi korlátba, akkor csak "átszól" a "törvényhozói hatalom"-ban többséggel bíró SAJÁT frakciójának, hogy tolja szépen odébb azt a kordont...

Már az is komoly hiba, hogy valaki személyében egyidejűleg lehet tagja MINDKÉT hatalmi ágnak, így pl. a "törvényhozói" ellenőrzési jogkörében eljárva gyakorlatilag jóváhagyhatja a SAJÁT maga "végrehajtói" tevékenységét is - ha épp az ő szavazatával lenne meg ehhez a szükséges kormánypárti többség.

A Külsőház MINDEN tervezete* a hatályos jog (kulturális:) "kreatív" értelmezésén alapul, tehát erre a problémára is ilyen megoldást tudunk kínálni - pusztán csak a saját megfelelő hozzáállásunk kell még hozzá.

Mi alapból elhatárolódunk majd a "végrehajtó hatalom"-tól, vagyis nem veszünk részt koalíciós kormányban (- gyakorlatilag "külső támogatást" adhatunk, de azt is csak mindig a napirendre kerülő egyedi témákban).

Továbbá azt tartanánk ideálisnak, ha 2014-ben csak "kisebbségi" - tehát legfeljebb 49 %-os parlamenti mandátummal rendelkező - kormány alakulhatna (BÁRMELYIK oldal részéről!).
Ekkor lenne ugyanis biztosítva az, hogy a végrehajtó hatalom birtokosai egyúttal nem birtokolhatják a törvényhozói (és a végrehajtást ellenőrző!) hatalmat is.

Még az alaptörvény szerint is: "A közhatalom forrása a nép" - tehát nekünk mindössze annyit kell tennünk, hogy ebből a "forrás"-ból minél többet tartsunk meg MAGUNKNAK, vagyis indítsunk SAJÁT egyéni jelölteket**, állítsunk saját listát*** majd a KÉT szavazatunk közül legalább a listás voksunkkal szavazzunk MAGUNKRA!

Mielőtt még bárki a "kormányváltás" kerékkötőjeként álítana be minket:

  • mi elsősorban azokra a választókra számítunk, akik nélkülünk - tehát megfelelő választék hiányában - el sem mennének szavazni - épp ezért a többi párt ARÁNYA ("ki kit győz le") nem fog miattunk számottevően módosulni
  • az egyéni jelöltjeinkre való szavazást rábízzuk a választóink ítéletére: - ha van hozzá "gyomruk", akkor tőlünk nyugodtan szavazhatnak valamelyik "oldal" jelöltjére! Ezzel mi csupán néhát "töredék-szavazatot" (és vele 1, legfeljebb 2 képviselőt) veszíthetünk

Természetesen a Külsőház már elindulni is a választói RÉSZVÉTEL alapján fog:

  1. az egyéni és a listás jelöltjeinket ELŐVÁLASZTÁS keretében választjuk ki
  2. a listaállítás után - de még a választás ELŐTT! - külön megszavaztatjuk majd a regisztrált választóinkat arról, hogy vagyunk-e elegen ahhoz, hogy közös szavazati akaratunkkal átléphessük a (diszkriminatív!) bejutási küszöböt.
    Amennyiben az eredmény netán mégsem igazolná a várakozásunkat, akkor közzétesszük, hogy annak ismeretében már csak azok szavazzanak majd a listánkra - demonstratív célzattal - akiket nem zavar a szavazatuk "elveszése".

* Elmlékeztetőül a Külsőház fontosabb működési újításai:

  • a (listás) képviselőinket 2-3 havonta cseréljük
  • a regisztrált választóink közvetlenül irányíthatják őket
  • "likvid demokratikus" internetes szavazásaikkal
  • a frakciónk az egyes napirendi kérdésekre a választóink véleményének aányában nyomja az igen ÉS a nem gombokat
  • "egyéni" képviselői indítvány beadása elérhető már "a választóink egy képviselőnkre jutó hányada" többségének a szavazatával (kb. 30e fő), a teljes regisztrált választói népességünkből...

** Lásd bővebben: http://kulsohaz.blog.hu/2013/01/30/kulon2014

*** Lásd bővebben: http://kulsohaz.blog.hu/2013/02/16/a_listak_listaja

Szólj hozzá!

Címkék: választás megosztás részvétel oszd meg és uralkodj likvid demokrácia parlamenti küszöb egyéni jelöltek

Kontra bojkott, pro Külsőház

2013.05.17. 17:00 Bognár Attila

Többen agitálnak a választás bojkottja mellett (azaz valójában a választás ellen). Némelyek odáig mennek, hogy lehazaárulózzák a választani akarókat - pedig nekünk már igazán elegünk lehetne mindenféle hazaárulózásból... :-(

De inka próbáljuk csak meg higgadtan, a jó zenész mérlegére tenni a bojkott hívők érveit - kezdjük mindjárt a legerősebbel:

"Az illegitim hatalom által kiírt választásokon való részvétel legitimálja a törvénytelen hatalmat."

Emléxik valaki a Stróman c. filmre? Abban az Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság beidézte a "főhőst" tanúnak néhány kommunista gyanus ismerőse ügyében. Ha megtagadta (=bojkottálta) volna a válaszadást, akkor máris lecsukják együtt nem működésért. Ha viszont válaszol, csak EGYETLEN kérdésre is (Pl. ISMERI ön X.Y.-t? - tehát még NEM is egy ÉRDEMI kérdés, hogy pl. az illető kommunista-e vagy sem!!!) AZZAL MÁR elismerte volna a bizottság jogalapját (=legitimálja) az ilyen kérdezősködésre...
Ezzel az "érv"-vel is hasonló a helyzet:
- ha a polgár betartja az orbáni állam csupán csak EGYETLEN jogszabályát, VAGY pláne befizeti az államvédelem (tehát Rendőrség vagy Nemzeti AVH) által rá esetleg a szabályszegéséért kirótt büntetést, akkor AZZAL máris elismerte az orbáni (...) állam joghatóságát maga fölött!
Tehát NEM KELL holmi "választás" - BÁRMELY szabály követése elég ehhez!

"Akik a bűnözők tettét legitimálják, azok bűntársak."

Pontosan! Tehát aki egy bűnös rendszernek ADÓZIK, az bizony bűnözőket finanszíroz vele, ezáltal pedig bűntárssá válik! És - valljuk be töredelmesen - ki ne fizetne a boltokban nap mint nap ÁFÁ-t?! - ezeknek...
NEM KELL tehát holmi választás - BÁRMELY bolti vásárlás megfelel ehhez!

"ezt a választást nem azért rendezik, hogy a hatalmi váltógazdálkodást lehetővé tegyék a népnek, hanem azért, hogy a hatalomváltást megakadályozzák, és az uralmat törvényesnek hazudják."

Az illegitim alaptörvényük szerint: "a közhatalom forrása a nép".
Ezzel KÉT dolgot tehetünk:
- bojkottáljuk - amitől a TELJES (bár illegitim) közhatalom forrása a nép kormányhű(lye) része lesz
- RÉSZT veszük magunknak a képviseletből - amekkorát csak lehet - és nyugodt lehet mindenki, hogy EZ A RÉSZ már egyből nem lesz illegitim!!!
Emléxik még valaki arra, hogy: "MINDEN hatalom a népé"?! Nos, mivel ERRŐL a nép NEM mondott le, ezért az még mindig az övé (miénk:)

A "választási rendszer(-be) beépítették a csalást, és megerősítették az alkotmányos rend megdöntésében kifejeződő szándékukat, a leválthatatlan, ellenőrizhetetlen, antidemokratikus és kizárólagos uralmat. Aki erről nem vesz tudomást, aki ehhez asszisztál, az a törvénytelenséget erősíti."

Világos, mint a vakablak:
- a részvétel tehát ERŐSÍTI a törvénytelenséget.
- a bojkott meg csak úgy passzívan hagyja megtörténni azt.
Ettől még ugye a végeredmény ugyanúgy illegitim lesz - mint ahogy az is mindegy, hogy a leányzó "kicsit" állapotos, vagy kismama cipővel is "erősítetten" az...

(mindaz) "becsapja a baloldali választókat, a demokratikus érzelmű embereket, amikor azzal hitegeti őket, hogy Orbán Viktor rendszerét demokratikus úton le lehet váltani, és ezt a rendszert az illegitim hatalom által kiírt választások útján lehet és szabad megdönteni."

Nos, a fentiek után lehet, hogy meglepő, de én nem tartozom közéjük! :P
A Külsőház ötlete a következőket célozza:
- minősítsük minél többen részvételi (likvid demokratikus) módon a parlamenti napirend kérdéseit (=ALAP)
- ha vagyunk hozzá elegen, akkor szerezzünk magunknak (egymásnak) VALÓDI KÉP-viseletet! EZ csak rajtunk múlik! Ha meghaladjuk az 5 %-nyi KÜLÖN listás szavazatot, akkor a hatalomnak nem lesz érdeke azt tőlünk elcsalni - de ha mégis megtennék, akkor abból (is:) botrányt csinálunk, mert lesz nekünk alternatív szavazatszámlálásunk is, amivel bizonyítsuk a csalásuk tényét.
- ha szerencsénk van, (mert a szavazatuk pont hiányozna egy döntési kvótához) akkor lehetünk velük akár a "mérleg nyelve"...
- ha nincs ilyen szerencsénk, akkor viszont akár DEMO-nstrálhatunk is velük - sok mindent :) - kezdve pl. azzal, hogy mondjuk "ab ovo" NEM esküdtetjük fel őket erre az (...) alaptörvényre!!!
Ja, hogy akkor jogilag nem is lehetnek "képviselők"?! - DE a (hűlt) HELYÜK attól még a miénk maradna 4 évre ... - "occupy mandates!" :P

Még egy kis adalék:
Képzeljük csak el azt a helyzetet, ha MI (mint "forrás") nem indulnánk a választáson a magunk SAJÁT képviselői helyeiért!
Ha így (a választást bojkottálva) kivesszük a nekünk egyébként jut(6)ó szavazatokat az egyenletből (100% - 5% = 95%), akkor előállhat NÉLKÜLÜNK akár egy olyan helyzet is, hogy 0.Viktor (és jobbik csatlósai) "49% : 46%" arányban NYERNEK az EGYÜTT-es "ellenzékükkel" szemben...
Ehhez a lehetséges felálláshoz volna egy matematikus - avagy költői - kérdésem:
- akkor kiket is juttatna hatalomhoz az a "MI" bojkottunk?!

((megjegyzem: - ezzel az indulásunkkal azért még a másik félnek sem adnánk oda ELŐRE, "bianco" a szavazatainkat, csupán csak a szép szemükért!))

Végül összefoglalva a BOJKOTT lehetséges "eredményei":

- ezzel az EGY aktussal NEM legitimálják azt a rendszert, amit egyébként MINDEN más jogkövetéssel nap mint nap legitimálnak :-(((
- ugyanúgy elosztják maguk között az 5% fölött teljesítő résztvevők az ÖSSZES mandátumot - tehát így MI már 1 db-al SEM tudnánk demonstrálni, hogy akár le is mondanánk(!) a megszerzett hely betöltéséről :-(
- a hatalom minden(!) bojkottálót szimplán közömbösnek fog beállítani, akik - eszerint - tétlenül HAGYJÁK, tehát ELTŰRIK a diktatúra ténykedéseit...
- a TUDATOS bojkottálók kimutathatatlanul(!) beleolvadnak abba a 30-40%-os(!) masszába, akik (többféle okból!) eddig SEM szavaztak  - KÉRDÉS, hogy a valódi bojkottálók vajon mennyi közömböst fognak (sajnálatosan) maguk közé számítani ebben a számháborúban?


A KÜLSŐHÁZ nyilván ezek ellentéte - de legalábbis "lájtosabb":
- ezzel az EGY további aktussal IS legitimáljuk azt a rendszert, amit egyébként MINDEN más jogkövetéssel nap mint nap mindnyájan legitimálunk :-(
-mi legalább 1 db mandátummal tudnánk nagyot szólva, nyilvánosan demonstrálni, akár azt is, hogy - a választóink utasítására - LEMONDUNK az ő KÉP-viseletükre megszerzett hely betöltéséről - akár többször is, hiszen az a HELY maga, a mi jogosan megszerzett "tulajdonunk" marad négy évig :-)))
- a hatalom így NEM tud minket IS közömbösnek beállítani, mivel mi ezzel az ALTERNATÍV részvételünkkel igenis NEM hagyjuk tétlenül, tehát NEM tűrjük el a diktatúra ténykedéseit...
- a regisztrált szavazóink száma pontosan kimutatható lesz (az esetleges kormányzati csalásoktól függetlenül!), már az ajánlásaik révén is, de az alternatív szavazatszámlálásunk segítségével is - ugyanakkor az egyes emberek személyes biztonságára is fokozottan ügyelünk majd, mivel a Külsőház képviselőit irányító "likvid feedback" szavazói rendszerünkről köztudott lesz, hogy az nem feltétlenül és 100 %-osan kormányellenes (-így bárki JOGGAL mondhatja, akit ezért elővennének, hogy ő maga is épp a kormány mellett szavazott;)

Szólj hozzá!

A csökkenő deficitekért

2013.05.05. 10:50 Bognár Attila

A Külsőház CÉLJA, hogy valamennyit csökkentsen az itt és most fennálló demokrácia-deficiteken, (a teljesség igénye nélkül:) úgy mint pl.:

  1. a szavazategyenlőség sérül azzal, hogy szavazatok százezrei(!) nem eredményeznek mandátumot
  2. a választásunkat kampány ígéretek alapján tesszük meg, amelyek végrehajtásá(nak megpróbálásá)ra nincs semmi garancia
  3. egy kétpólusú(vá váló) rendszerben sokan csak a regnáló kormány(párt) biztos leváltása végett szavaznak a legerősebb(nek látszó) ellenfelére, nem pedig annak saját érdeme okán
  4. a választásunkon 4 évig nem módosíthatunk, még akkor sem, ha nyilvánvalóan kiderül, hogy csak kicsalták a szavazatunkat
  5. az érdemtelennek bizonyult képviselőinket nem hívhatjuk vissza

Nézzük tehát, milyen módon képes ezeken valamelyest csökkenteni a Külsőház likvid demokratikus megoldása:

  1. képes arra, hogy a külön külön 5% alatti támogatottságú kispártok (sőt, pártatlan társadalmi szervezetek, mozgalmak, akciócsoportok, egyének) szavazatszámát úgy összesítse, hogy az így EGYÜTT elérhető eredményből azok MIND részesedjenek, méghozzá pontosan a közrehatásuk arányában.
    Ennek a "technikája" roppant egyszerű, hiszen a regisztrált szavazóinkat magukat fogjuk direktben megkérdezni arról, hogy ténylegesen melyik csoport miatt választották a Külsőházat...
  2. a Külsőház egyetlen kampányigérete az, hogy a bejutása esetén a képviselői a választóik utasításait fogják követni. Ennek minden elemére garanciát nyújtunk: - a bejutásra (előre regisztráltatjuk ide az ehhez szükséges számú szavazót) - a képviselőink hozzáállására (az előválasztáson kiválasztott képviselőinket 1-3 havonta le fogjuk cserélni) - mivel nincs "saját" programunk, ezért nem is képviselhetjük "azt", a választóink akaratával szemben.
    Végül: a Külsőház célja, hogy a következő választáson (sőt, akár már addig is!) jócskán megnövelje a likvid módon beleszóló választók számát. Ezt pedig - harmadik pólusként! - csak a "saját jogunkon" (tehát nem más helyett) érhetjük el, vagyis ha folyamatosan bizonyítjuk az "egyetlen" igéretünk betartását.
  3. mi egy harmadik, "el nem kötelezett" pólust biztosítunk azok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak a két "hagyományos oldal" közül választani - viszont a Külsőházon keresztül szabadon támogathatják majd bármelyiket - a valós érdemük szerint.
  4. a Külsőház LIKVID rendszerében résztvevő választók számára minden "folyékonyan" változtatható. Szabadon mozoghatnak ide-oda a rendelkezésre álló megoldások skáláján a "hagyományos" képviselet itteni modellezésétől kezdve (vagyis -kezdetben- a "megszokott módon" megbíznak valakit -de itt bárkit, akiben tényleg megbíznak!- maguk helyett) egészen addig, hogy minden kérdésben saját maguk foglalnak állást.
  5. A Külsőházban ez két szinten is működik: - fentebb a "garanciák" közt már szerepelt ez: "az előválasztáson kiválasztott képviselőinket 1-3 havonta le fogjuk cserélni" - ami az országgyűlési képviselőinket illeti... A LIKVID delegálással -esetlegesen- megbízott "belső" képviselőink esetében a visszahívás már tisztán direkt módon fog érvényesülni, hiszen a delegálást (a külsőházi szavazati jog likvid átengedését) bármikor magunkhoz vonhatjuk, és átadhatjuk valaki más(ok)nak - vagy akár meg is tarthatjuk magunknak.

Mivel mindig igyekszem tömören fogalmazni, ezért a kommentekben leírt bármilyen részletezési igényt (vagy további  deficit-felvetéseket is:) szívesen megválaszolok!

Szólj hozzá!

Címkék: választás visszahívás célunk parlamenti küszöb

Alulról vagy felülről épül a Külsőház?

2013.02.25. 21:25 Bognár Attila

Nem csigázom az olvasókat, mindjárt meg is válaszolom:

A Külsőház "struktúrája" egyszerre épülhet alulról és felülről is.
Azonban a saját helyükre vonatkozó végső döntést mindig az egyes tagok hozzák meg. (ők döntik el, hogy megbíznak-e valakit a képviseletükkel a LIKVID rendszerünkben, és ha igen, akkor pontosan kit - persze mindezt határozatlan időre, visszavonásig.) Még akkor is, ha valaki "felülről" hívta be őket tagnak, az ő invitálása - pl. arra, hogy "alá" lépjenek be (azaz valójában: a belépésük után őrá delegálják - visszavonásig - a szavazati jogukat) az mindössze csak egy "ajánlás", aminek a teljesítése - és majdani visszavétele - mindig a tag saját szabad akaratán múlik.

Ilyen "ajánlásokkal" ill. azok önkéntes teljesítésével szinte bármilyen valós (képviseleti alapú!) döntési szerkezet lemodellezhető, és annak (rész)eredményei becsatornázhatók a Külsőház teljes rendszerébe, ahol az az adott alrendszer összsúlyának megfelelő teljes szavazatszámmal fog megjelenni.

Például akár ezt is:

"A régi székely tízes szervezet alapján 5-30 család alkotott egy szomszédságot, ezek vezetője a tizedes volt. 10-20 ilyen szomszédság egy főtized alatt egyesült, és kerületet alkotott."

Ezt a LIKVID delegálások ismétlésével lehet elérni, vagyis 10 regisztrált tag delegálja a szavazatát maguk közül az egyikükre, majd az ilyen delegáltak közül 10 pedig szintén delegálja a szavazatát az egyikükre - és így tovább, tetszőleges magasságig, amíg csak el nem érik a szükséges küldötti létszámot, akik már közvetlenül szavazhatnak az egyes kérdésekben. Méghozzá pontosan a saját rendszerük belső szabályai alapján, tehát vagy a képviseltjeikkel való előzetes egyeztetés után, vagy a saját "bölcsességük" szerint, vagy bárhogy máshogy... ((ad abszurdum a "vezérük" elvárása szerint*))

Egy ilyen létező szervezetnek a Külsőház önálló szervezeti RÉSZ-eként ("part-íció") való betagozódása többféleképp is megtörténhet:

  1. Egyszerre, vagyis a szervezet szuverén döntése alapján minden tagja regisztrál (ekkor lehet egy "kötegben" is regisztráltatni őket), és ezután a tagi delegálásaik révén fölveszik a valóságban már meglévő belső képviseleti szerkezetüket (egy vagy akár több lépcsőben).
  2. "Fölülről", vagyis először csak a vezető testület* - "küldöttek", "választmány" stb. - regisztrál (akik tehát szervezet tényleges döntéshozói). Ezáltal az ő személyes szavazatuk már meg is jelenik a Külsőház összes szavazata között, de még nem súlyozódik rájuk a szervezetük teljes taglétszáma! Ahhoz az ő "fölülről jövő" kezdeményezésükre regisztrálniuk (majd rájuk delegálniuk) kell a tagoknak is - egyszerre, vagy akár több "hullámban" is.
  3. Alulról, vagyis az egyes tagok önállóan, saját elhatározásukból regisztrálnak a külsőházba, majd ezután kezdeményezik a formális csatlakozást kimondó megfelelő szintű (vezetőségi, közgyűlési) döntés meghozatalát. Ennek serkentésére akár már előre felvehetik (önkéntes delegálásaikkal) a valós szervezeti felépítésük alakját itt a Külsőházban is, és akár el is kezdhetik eszerint a "nemhivatalos" (de részünkről így is érvényes!) szavazásaikat is.

Természetesen ez az alulról szerveződés nem csak létező szervezetek esetén használható, hanem az egyéni tagként regisztráltak is "spontán" összeállhatnak egymással bármilyen tartós, vagy akár "egy-ügyű" szerveződésekké.

 

* a 2. pont eljárása még akár egy egyszemélyi ("diktatórikus") vezetésű szervezet külsőházi képviseletét is lehetővé tenné, ezesetben a fent említett "vezető testület" helyébe maga a "vezér" értendő - és ekkor az ő saját, személyes szavazatára súlyozódik rá a szervezete teljes tagságának a létszáma, az őrá mutató (általa az emberei számára a saját szervezete BELSŐ szabályzatában kötelezővé tett) tagi delegálások által.

Szólj hozzá!

Címkék: csatlakozás részvétel likvid demokrácia Külsőház

A listák listája

2013.02.16. 18:21 Bognár Attila

Néhány jellemző adat és szabály:

  1. országgyűlési (és EP) választáson csak párt állíthat listát (ez mindig is így volt, ezért VICC az, hogy bármely egyesülettel épp MOST toltak volna ki!)
  2. a listaállításhoz (jelenleg) legalább 27 egyéni képviselőt kell a 106 lehetségesből indítani (legalább 9 megyéből + a fővárosból)
  3. a listán szereplőknek országosan 93 parlamenti hely kiadó (közülük kedvezményesen a nemzetiségieknek kb. 3 juthat)
  4. az a(z önálló) lista kaphat mandátumokat, amelyre adott szavazatok száma eléri az összes listás szavazat 5 %-át (ez a szám tehát részvétel függő: 75%-nál pl. 300e, 60%-nál 240e és +25e, ha még 500e külföldi is beszavazna)
  5. a listás szavazatok számához hozzáadódik az egyéniben vesztes jelöltek által kapott "töredék" szavazatok száma is. (egy párt önálló listájához csak a saját pártnevén szereplő jelölt szavazatai adódnak, ugyanígy: közös listákhoz csak az ugyanolyan párt-hátterű közös jelölteké)

A fentiekből adódó következmények:

  1. ha egy "mozgalom" képes jogilag listát állítani, akkor az bizony előtte hivatalosan úgy nyilatkozott (a bíróságnak), hogy "a párttörvény hatálya alá tartozó"-nak tekinti magát...
    Én megértem, hogy néhány szervezet nem akar "hagyományos" párt lenni, csak "kényszerből" lépi meg ezt. Ám az is tény, hogy néhány különleges párt pedig ELVBŐL nem kíván "hagyományos" párt lenni (pl. a Kalózpárt!:)
  2. ez különösen azoknál érdekes, akik benne lennének egy olyan egyeztetett jelöltállításban, amely eredményeképp körzetenként CSAK EGY jelölt indulna (lásd előző poszt!) Ekkor ugyanis KÉT megoldás lehetséges:
    - A. minden (max. 4*) ellenzéki lista külön 27 körzetben állít saját egyéni jelöltet, aki mellett NEM indul más ellenzéki ellenjelölt, így mind a 2-3-4 párt (-szövetség) azt az egy jelöltet támogatja. A megoldás nehézsége, hogy 3 párt esetén a legerősebbnek be kell érnie a körzetek felével (4-nél meg már csak a negyedével?!)
    - B. a legerősebb párt kivételével a többiek CSAK ugyanabban a 27 (leginkább kormánypárti) körzetben állítanak (tehát eleve esélytelen) jelölteket - ezzel jóval több önálló lista is felállítható, hiszen körzetenként csak 1000 ajánlás kell hozzá - az összes többi (=106-27) körzetben pedig a legerősebb párt jelöltjét támogatják együttesen.
  3. egy párt 2M szavazattal (5M-s részvételnél) kb. 26-36 listás mandátumot kaphat, a kompenzációs elem miatt a több egyénit (akár csak pár szavazatattal!) elnyerőé lesz a kevesebb listás hely - annál a riválisánál, amelyik egyébként szintén 2M listás szavazatot kapna. Tehát a listáról kb. ennyi a "biztos bejutó" helyek száma. A sorrend azonban utólag változtatható, csak új nevekkel nem bővíthető a lista.
  4. az 5%-os küszöb nem csak 5%-ot képes kirekeszteni a parlamentből, hanem akár többször 4,9%-ot is!
    Ennek ellenére a tényleges eredmények egész mást mutatnak**. Vagyis a két utolsó választáson összesen is csak 4% alatt(!) kaptak listás szavazatot azok a pártok, amelyek végül kívül rekedtek.
    Az igazi "ciki" az, hogy a rájuk eső helyeket nem csak egyszerűen nem kaphatják meg ezek a pártok, hanem azokat a mandátumokat még szét is osztják a bejutók között "prémium" gyanánt - pedig ezek a szavazók egyáltalán nem azokra a pártokra voksoltak!
  5. mivel egy párt önálló listájához csak a saját pártnevén szereplő jelölt szavazatai adódnak, ez nagyban komplikálja az "egy körzet egy jelölt" közös stratégiát, mert nem lehet olyan, hogy "közös  jelölt", csak konkrétan egy olyan párté, amely mellé a "szövetségesei" nem állítanak saját jelölteket...
    (-vagy lehetne egy közös "választási párt" és annak jelöltjei, ami összességében eredményesebb, viszont az eredménynek a közrehetással arányos elosztása cseppet sem egyszerű.)

* 4x27=108, tehát itt két "közös" - leginkább bukásra esélyes - körzet használatával is számolok.

** Kimaradtak listás szavazatai összesen: 2002-ben: 11,29/10, 2006-ban: 3,21/11, 2010-ben: 3,83/6 %/db.

Szólj hozzá!

Címkék: választás parlamenti küszöb

süti beállítások módosítása